http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=%C3%93raelemz%C3%A9si_szempontok&action=history Az oldal laptörténete a Alsós tanítói portál hu MediaWiki 1.11.0 Thu, 21 May 2026 15:08:20 GMT http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=%C3%93raelemz%C3%A9si_szempontok&diff=2805&oldid=prev <p>Új oldal, tartalma: „1. Célok, feladatok és megvalósulásuk • Mi volt az óra szerepe a témát feldolgozó oktatási folyamatban? Mit kívánt megoldani/megvalósítani a tanító? • ...”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>1. Célok, feladatok és megvalósulásuk<br /> <br /> • Mi volt az óra szerepe a témát feldolgozó oktatási folyamatban? Mit kívánt<br /> megoldani/megvalósítani a tanító?<br /> • Milyen mértékben felelt meg a tanítás-tanulás eredménye az óra rendeltetésének? Hogyan lehetett<br /> errõl tájékozódni?<br /> • Az óra megfigyelése, illetõleg a tanító saját közlése alapján megítélhetõ volt-e a<br /> felkészülés (a tervezés, az óravázlat-készítés) gondossága és célszerûsége?<br /> <br /> 2. A tanítási óra tartalma, szerkezete, idõarányai<br /> <br /> • A tanítás anyagának szintje és mennyisége megfelelt-e a tanulók felkészültségének?<br /> • Hogyan kapcsolódott a korábban szerzett ismeretekhez?<br /> • Elegendõ mennyiségû és megfelelõ minõségû volt-e az új ismeretek feldolgozásához<br /> felhasznált tényanyag és tapasztalat?<br /> • Megfelelõ volt-e a jártasságok és készségek fejlesztését szolgáló tevékenységek tartalma,<br /> sorrendje?<br /> • Milyen képességeket, magatartási szokásokat fejlesztett az óra?<br /> • Milyen szerkezeti egységekbõl épült fel a tanítás-tanulás folyamata az órán?<br /> • Jutott-e kellõ idõ az egyes szerkezeti egységek tartalmas és eredményes megvalósítására?<br /> • A törzsanyagon kívül feldolgozott kiegészítõ anyag segítette-e a tanulók differenciált<br /> fejlesztését?<br /> <br /> 3. A tanulás közvetlen irányítása a tanító és a tanulók személyes (interperszonális)<br /> kapcsolatában<br /> <br /> • Mi volt a közvetlen irányítás egyes változatainak pedagógiai szerepe (a tanári közlésnek:<br /> elbeszélésnek, magyarázatnak, elõadásnak; illetõleg: a megbeszélésnek beszélgetésnek)?<br /> • Milyen szerepe volt a tanulók egymás közötti interakcióinak az órán?<br /> • Hogyan valósult meg az órán a tanító és a tanulók közötti kommunikáció; a<br /> kezdeményezés (indítás, felhívás) - reagálás (válasz) - reflexió (elfogadás, megerõsítés,<br /> felhasználás, korrekció, elutasítás) láncolata?<br /> • Milyen arányban oszlott meg a tanító és a tanulók kezdeményezése?<br /> • Milyen mértékben voltak szakszerûek célszerûek, érthetõk és ösztönzõk a tanító kérdései?<br /> • Hogyan használta fel a tanulók kezdeményezését? (Jutalmazta vagy büntette, felhasználta vagy<br /> figyelmen kívül hagyta.)<br /> • Hogyan ítélte meg a tanulók tévedéseit?<br /> • Hogyan reagáltak a tanulók a tanító kezdeményezéseire? (Figyelemmel, érdeklõdéssel,<br /> aktivitással, - unalommal, közönnyel, a közös munkából való kikapcsolódással?)<br /> • Törekedett-e a tanító arra, hogy feltárja a tanítás anyagának tantárgyközi kapcsolatait, illetõleg<br /> felhasználja a tanulók korábbi ismereteit vagy iskolán kívül szerzett tapasztalatait?<br /> <br /> 4. A tanulás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával<br /> <br /> • Használt-e a tanító valamilyen oktatástechnikai eszközt az órán?<br /> • Az eszközhasználat összhangban volt-e az óra cél- és feladatrendszerével?<br /> • Milyen didaktikai funkcióval használta az eszközt (ismeretszerzésre, rögzítésre,<br /> ellenõrzésre, gyakorlásra)?<br /> • Alkalmas volt-e a választott eszközök minõsége és mennyisége a tanulók csoportos vagy<br /> egyéni munkájára?<br /> • Hogyan készítette elõ, hogyan szervezte meg a tanító a tanulók csoportos vagy egyéni<br /> munkáját? Meggyõzõdött-e arról, hogy a tanulók megértették-e a feladatot?<br /> • Biztosított-e megfelelõ idõt a feladatok megoldására?<br /> • Hogyan vett részt a tanító a tanulók csoportos, illetõleg egyéni munkájában? (Munka közben<br /> irányított, segített? Válaszolt a tanulók kérdéseire?)<br /> • Hogyan gyõzõdött meg a tanító a csoportos vagy egyéni munka eredményeirõl? (Hogyan<br /> ellenõrizte, hogyan értékelte a munkát?)<br /> <br /> 5. A tanítási óra „légköre&quot;; hatása<br /> <br /> • Milyen hangulatban zajlottak az óra eseményei? (A hangulat néhány jellemzõje: élénk, vidám -<br /> közönyös, fáradt, fásult - nyomott, szorongó - nyugtalan, zaklatott - féktelen, anarchikus)<br /> • Melyek voltak az óra légkörének domináns hatótényezõi? (Az óra anyaga - a taneszközök - a<br /> munkaformák - a tanító személyisége - az osztály közösségének szokásai, hagyományai -a<br /> jelenlévõ vendégek - alkalmilag ható külsõ tényezõk?)<br /> • Hogyan függött össze az óra légköre a tanító személyiségének illetõleg<br /> szerepfelfogásának jellemzõivel?<br /> • A tanító pedagógiai képességeinek megnyilvánuló vonásai (kommunikatív konstruktív és<br /> szervezõ képesség, pedagógiai tapintat és fantázia, intelligencia, kreativitás).<br /> • A tanító vezetési stílusa (direkt - indirekt; demokratikus, autokratikus vagy laissez faire)<br /> • Adott-e indítást a tanítási óra a megszerzett ismeretek bõvítésére, kiegészítésére,<br /> továbbépítésére, vagyis: az önálló tájékozódásra?<br /> • Hogyan alakult az órán az aktív és a passzív tanulók aránya?<br /> • A tanulók kapcsolatára az együttmûködés, a versengés, az egymás iránti közöny vagy az<br /> agresszív attitûd volt-e jellemzõ?<br /> • Mit jelenthetett a tanítási óra egésze a tanulók számára: maradandó, ösztönzõ élményt - hatástalan,<br /> formális jelenlétet - a tananyagtól, az iskolától elidegenítõ tapasztalatokat?<br /> • Mit tanulhattak meg ezen az órán a tanulók a tananyagon kívül?<br /> <br /> 6. A differenciálás<br /> <br /> • Volt-e differenciálás az óra tervezésében? Az egész óra differenciált volt vagy csak egyes<br /> részei?<br /> • Mi volt a differenciálás célja, és mi mindenre terjedt ki?<br /> • Milyen szervezési elõkészítést igényelt, és hogyan valósult meg a differenciálás?<br /> • Kapcsolódott-e hozzá differenciálás-értékelés?<br /> • Milyen segédeszközöket használt a tanító a differenciáláshoz, s azok milyen hatásfokúak voltak?<br /> <br /> 7. Az alternatív programok<br /> <br /> • A tárgyi környezet mennyiben felelt meg a program céljának, filozófiájának?<br /> • A tankönyvcsaládok, oktatási segédeszközök milyen mértékben állnak rendelkezésre, s<br /> megfelelõen használja-e azokat a tanító az eredményes munkához?<br /> • A munkaformák miben térnek el a hagyományos munkaformáktól, és milyen az<br /> eredményességük?<br /> • Milyen a tanítói visszajelzés, hogyan történik a tanulók értékelése?<br /> • Hogyan zajlik a közösségi élet, milyen gyermek-gyermek, pedagógus-gyermek<br /> interakciók figyelhetõk meg az órán?<br /> • Megfigyelhetõ-e az osztály-iskola, iskola-szülõ kapcsolat hatása az órán, s ha igen, az miben<br /> jelentkezik?<br /> <br /> 8. Értékfogalmak<br /> <br /> • Hogyan érvényesül az emberi méltóság tisztelete az osztályban a tanítási órákon és azokon<br /> kívül (igényesség a feladatok megoldásában, önkontroll, kezdeményezés, önállóság,<br /> segítség, lelkiismeretesség, becsületesség, igazmondás)?<br /> • Hogyan ítéli meg a tanító a tanuló tévedését, hibáját, vétségét?<br /> • Hogyan dolgozzák fel az osztályban (a tanórán) a mesék, történetek, elbeszélések erkölcsi<br /> tanulságait? Az erkölcsi elemzések során a sokoldalú értékelésre, a problémák árnyalt<br /> elemzésére gondot fordított-e a tanító?<br /> • Kitért-e az értékfogalmak értelmezésére?<br /> • Hogyan viszonyult a más vélemények, értékelések kezeléséhez?<br /> • Hogyan reagáltak a tanulók egymás értékelõ véleményére?<br /> • Törekedett-e az iskolán kívül információhordozók (múzeum, színház, zene, képtár, TV, video,<br /> CD-romok) felhasználására?<br /> • Milyen mértékben jelennek meg a helyi értékek, sajátosságok a napi munkában és a<br /> tanórákon?<br /> <br /> 9. Szempontok a didaktikai feladatok dominanciája alapján<br /> <br /> a) Új ismeretek feldolgozása<br /> • Milyen tényanyag szerepelt az órán? Ez milyen formában került a tanulók elé?<br /> • Milyen szempontokat adott a tanító a tényanyag elemzéséhez?<br /> • Hogyan jutottak el az általánosításhoz? Milyen szabályokat és feltételeket állapítottak meg?<br /> Történt-e és hogyan fogalomalkotás?<br /> • Hogyan történt az ismeretek rögzítése?<br /> • Volt-e gyakorlati alkalmazás, s ennek milyen módjait figyelte meg?<br /> b) Az ismeretek gyakorlati alkalmazása<br /> • Helyesen választotta-e meg a tanító a gyakorlandó anyagot?<br /> • Az alkalmazáshoz szükséges ismereteket idézték-e fel az órán?<br /> • Sikerült-e összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal?<br /> • Az alkalmazott módszerekkel elérte-e a jártasságot, illetve a készség szükséges fokát?<br /> • Érvényesítette-e a gyakorlás fontos szempontjait: a tudatosságot, a fokozatosságot, a<br /> változatosságot?<br /> • Gondolt-e arra, hogy a gyakorlás anyaga nevelõ hatású is legyen?<br /> c) Ismétlés, rendszerezés<br /> • Helyesen határozta-e meg a tanító az ismétlendõ ismeretek körét?<br /> • Helyesen választotta-e meg a tanulói tevékenységeket az ismétléshez?<br /> • Sikerült-e kiemelni az anyag lényeges jegyeit?<br /> • Beilleszkedett-e a régebben tanult ismeretek rendszerébe?<br /> • Felszínre kerültek-e, tisztázódtak-e a hiányos ismeretek?<br /> • Volt-e szükség kiegészítõ anyagra?<br /> • Adott-e elõzetes szempontokat a tanító a témakörök ismétléséhez?<br /> • Sikerült-e az órán új szempontok alapján rendszerezni az ismeretanyagot?<br /> • Mennyire támaszkodott a tanító a tanulók elképzeléseire, tapasztalataira?<br /> • Sikerült-e felismertetni az anyag részei között a belsõ összefüggéseket?<br /> • Mit tett annak érdekében, hogy továbbfejlessze a tanulók ismereteit az ismétlés</div> Thu, 26 May 2016 16:27:38 GMT Hittig http://alsos.fazekas.hu/wiki/Vita:%C3%93raelemz%C3%A9si_szempontok