http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=Matematika%2FTanterv%2FVal%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g%2C_statisztika%2FStatisztika_tartalma%2FA_statisztika_m%C3%A1s_%C3%B3r%C3%A1konMatematika/Tanterv/Valószínűség, statisztika/Statisztika tartalma/A statisztika más órákon - Laptörténet2026-06-07T00:42:25ZAz oldal laptörténete a Alsós tanítói portálMediaWiki 1.11.0http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Matematika/Tanterv/Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g%2C_statisztika/Statisztika_tartalma/A_statisztika_m%C3%A1s_%C3%B3r%C3%A1kon&diff=216&oldid=prevAdmin: 1 revision(s)2007-12-10T23:38:06Z<p>1 revision(s)</p>
<table style="background-color: white; color:black;">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">‹Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">2007. december 10., 23:38 változat</td>
</tr>
</table>Adminhttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Matematika/Tanterv/Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g%2C_statisztika/Statisztika_tartalma/A_statisztika_m%C3%A1s_%C3%B3r%C3%A1kon&diff=215&oldid=prevAdmin: Import a forrásból2007-12-09T00:04:24Z<p>Import a forrásból</p>
<p><b>Új lap</b></p><div><p>Gyakorta előfordul, hogy magyar- vagy környezetismeret-órán<br />
találkoznak tanítványaink adatokat tartalmazó szövegekkel, grafikonokkal.<br />
Fontos feladatunk, hogy gyakorlottá tegyük a gyerekeket az ilyenfajta szövegek<br />
olvasásában, megértésében is, hiszen a mindennapi életben folyton<br />
szembetalálják magukat ilyen szövegekkel.</p><br />
<br />
<p>A PISA-vizsgálat matematikafeladatai közül <span class=dvv>gyengébbnek<br />
bizonyultak a magyar diákok</span> azoknál a feladatoknál, ahol <span class=dvv><br />
egy helyzet vagy egy információ különböző formában is</span> megjelent.<br />
Ilyenek azok, ahol a problémát grafikon-táblázat, grafikon-szöveg vagy<br />
grafikon-grafikon összevetése által kell értelmezni. Diákjaink szintúgy gyengén<br />
szerepeltek a <span class=dvv>statisztikai adatok értelmezésében</span>,<br />
illetve a statisztikai adatok alapján megfogalmazott állítások igaz vagy téves<br />
voltának eldöntésében. Továbbá a nemzetközi átlag alatt teljesítettek akkor,<br />
amikor <span class=dvv>a szöveges és képi információk megfeleltetésére volt<br />
szükség.</span> Nagyon fontos körülmény, hogy a diákok matematikai és természettudományi<br />
teljesítménye nagymértékben függ az olvasási és szövegértési képességüktől.<br />
(Erről majd szólunk még a matematikai szövegértő képesség fejlesztésénél.)</p><br />
<br />
<p>Újságokban találhatunk olyan egyszerűbb szövegeket, amelyek<br />
közös feldolgozásával példát adhatunk a gyerekeknek arra, hogyan kezeljék az<br />
adatokat, grafikonokat tartalmazó szövegeket. Jó forrás a különböző újságok<br />
időjárás jelentés rovata, mert könnyen találhatunk benne adatokat tartalmazó<br />
táblázatokat. S szinte minden napilapban előfordul néhanap szöveg, melynek a<br />
témája is érdekli a gyerekeket, s adataikkal, grafikonjaikkal jól szolgálják az<br />
értő olvasás tanulását. </p><br />
<br />
<p class=lista>A következő szöveg olvasásakor már a cím olvasása, értelmezése is<br />
feladatot jelent mind tartalmi, mind formai (tördelés) szempontból.</p><br />
<br />
<p class=lista>Szükséges különböző gyűjtőfogalmak előhívása: lakosság, állampolgár,<br />
húsfélék, baromfi, szesz, stb.</p><br />
<br />
<p class=lista>Szavak és kifejezések magyarázata: magyar állampolgár, Központi<br />
Statisztikai Hivatal, csaknem, mérséklődött, egy főre jutó és mérséklődött<br />
(matematikai tartalom), </p><br />
<br />
<p class=lista>Melyik két év élelmiszerfogyasztását veti össze a szöveg? Ez is a<br />
megbeszélendő kérdések közé tartozik.</p><br />
<br />
<p class=lista>Ki az adatszolgáltató? Miféle adatokat tartalmaz a szöveg? Mennyi<br />
idő alatt fogyott ennyi élelmiszer? Miből tevődik össze az összmennyiség?</p><br />
<br />
<p class=lista>Az átlagosan szó mind hétköznapi, mind matematikai tartalmában a<br />
megbeszélendők körébe tartozik (Része a tananyagnak is.)</p><br />
<br />
<h4><span class=dvv>Lássuk a szöveget!</span></h4><br />
<br />
<p><span class=dvv>A NAP SZÁMA</span></p><br />
<br />
<p><span class=dvv>715 kilogramm</span> ételt<br />
fogyasztottak átlagosan a magyar</p><br />
<br />
<p>állampolgárok 2000-ben. Több élelmiszer fogyott, mint<br />
korábban, de az adatok tanúsága szerint a növekedést elsősorban az étrend<br />
egészségesebb (zsírban és szénhidrátban szegényebb) irányú változása hozta. A<br />
Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésben megállapítja: csaknem 72<br />
kilogramm húst eszik egy-egy állampolgár. Tavalyhoz képest növekedett a<br />
baromfihús aránya a sertéséhez képest. Több liszt és rizs, de kevesebb burgonya<br />
került az asztalokra. Cukorból és mézből is kevesebbet, 34 kilogrammot kilogrammot<br />
fogyasztott a lakosság, míg zöldségből és gyümölcsből 222 kilogrammot. Az egy<br />
főre jutó szeszfogyasztás nem változott 1999-hez képest, de a borfogyasztás 30<br />
literről, 28 literre mérséklődött, míg a sörfogyasztás évek óta tartó<br />
csökkenése megállt. (MTI)</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Lássunk néhány feladatot, amit már önállóan<br />
oldhat meg a kisgyerek.</span></p><br />
<br />
<p>1. <span class=dvv>Állítások igazságtartalmának eldöntése</span><br />
az olvasott szöveg alapján. A válaszok a szövegben. A feladat <span class=dvv>az<br />
információ visszakeresés</span>e: az információk összevetése, az információk<br />
közötti kapcsolat fellelésével. (Közepes nehézségű feladat.)</p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Igaz-e, hogy a 2000-ben a magyarok<br />
egészségesebben táplálkoztak?</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Igaz, hogy az egészséges étrendben nőtt a<br />
sovány húsok fogyasztása?</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Igaz, hogy növekedett a sertéshús<br />
fogyasztása is?</span></p><br />
<br />
<p class=MsoNormal><span class=idezet>Igaz, hogy több zöldséget, gyümölcsöt<br />
fogyasztottunk?</span></p><br />
<br />
<p>2. A következő feladat <span class=dvv>rejtettebb<br />
kapcsolatok felismerését</span> kívánja meg, s a <span class=dvv>szöveg értékelését</span>,<br />
az arra való <span class=dvv>reflektálást</span> is kéri a gyerektől.</p><br />
<br />
<p class=MsoNormal>[[Image:cikk_66_image001.jpg]]</p><br />
<br />
<p>Ennek a szövegnek a feldolgozása arra ad<br />
lehetőséget, hogy a gyerekek gyakorolhassák a szöveg-grafikon összevetésével<br />
való értő olvasást. Önálló feldolgozás utáni nagyon alapos megbeszélés<br />
lehetőséget ad az értelmezésbeli hibák javítására. Ne csak a hibákra hívjuk<br />
fel a figyelmet, hanem mutassuk meg azt is, hogyan kerülhetők el a hibák.</p><br />
<br />
<h3>"Kérek egy pohár vizet"</h3><br />
<br />
<p>A diákok nyelvtudása általában nagyon<br />
iskolaszagú, nem kommunikatív* Meglévő szókincsükkel nehezen boldogulnak a<br />
hétköznapi élethelyzetekben mondja Marián Béla, a Marketing Centrum<br />
kutatásvezetője. A Marketing Centrum által végzett felmérésből kiderül: a<br />
nyolcadik osztályos tanulók egyharmada saját megítélése szerint a szokványos<br />
"kérek egy pohár vizet" mondatot sem tudná lefordítani szó szerint az általa<br />
tanult idegen nyelvre. A felmérésben ezer nyolcadikos és ugyanennyi<br />
tizenegyedikes diákot kérdeztek meg. A szubjektív nyelvteszt** lényege az volt,<br />
hogy a tanulóknak nyelvtanárok által összeállított, hétköznapi életben használt<br />
mondatokról el kellett dönteniük, le tudják-e fordítani az általuk legjobban<br />
beszélt nyelvre. A tizenegyedikesek közül mindössze 15 százalék** válaszolt<br />
úgy, hogy az összes mondatot le tudná fordítani.</p><br />
<br />
<p class=comments>*nem kommunikatív: nem közlésre képes (nem tudja magát<br />
megértetni)</p><br />
<br />
<p class=comments>**szubjektív nyelvteszt: saját bevalláson alapuló nyelvtudás<br />
vizsgálat</p><br />
<br />
<p class=comments>*** százalék: 1 századrész, száz részre osztva az egész, s<br />
abból egy rész</p><br />
<br />
<p>[[Image:cikk_66_image002.jpg]]</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Legalább<br />
kétszer olvasd át a szöveget! Tanulmányozd az ábrát!</span></p><br />
<br />
<p><span class=dvv>1.Válaszolj a<br />
kérdésekre!</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Milyen a<br />
diákok nyelvtudása?</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Miért mondja a kutatásvezető, hogy nem<br />
kommunikatív a diákok nyelvtudása? </span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Kik állították<br />
össze a mondatokat?</span></p><br />
<br />
<p><span class=idezet>Írj egy<br />
hétköznapi életben használt mondatot, amire szerinted egy turistának külföldön<br />
szüksége lehet!</span></p><br />
<br />
<h1><span class=idezet>Hány nyolcadikos és hány<br />
tizenegyedikes vett részt a felmérésben? </span></h1><br />
<br />
<p><span class=dvv>2. Hányadikos gyerekek eredményeit ábrázolja<br />
a grafikon?</span></p><br />
<br />
<h4>Hány mondatról kellett eldönteni, le tudja-e fordítani? </h4><br />
<br />
<p><span class=dvv>3. Húzd alá,<br />
melyik szín jelenti ezt: nem tudom lefordítani!</span></p><br />
<br />
<p>világosszürke szürke sötétszürke</p><br />
<br />
<p>Húzd alá, melyik szín jelenti ezt: <span class=dvv>nagyjából,<br />
nem pontosan tudom lefordítani!</span></p><br />
<br />
<p>világosszürke szürke sötétszürke </p><br />
<br />
<h4>Most a grafikon összes sorát figyeld meg!</h4><br />
<br />
<p>A nyolcadikos<br />
osztályosok hány százaléka tudná lefordítani mind a 6 mondatot?</p><br />
<br />
<p>Színezd be pirossal vagy jelöld meg valahogy a grafikonnak<br />
azt a részét, amelyből ezt megtudtad! </p><br />
<br />
<p><span class=dvv>4. Igaz vagy nem<br />
igaz? </span></p><br />
<br />
<p>A tizenegyedikesek közül többen tudják lefordítani az összes<br />
mondatot, mint a nyolcadikosok közül.</p><br />
<br />
<p>A tizenegyedikesek közül kevesebben tudják lefordítani az<br />
összes mondatot, mint a nyolcadikosok közül.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>5. Ki tudod számítani, hogy a nyolcadikosok<br />
közül hány gyerek tudta lefordítani pontosan a </span><span class=idezet>"Nincs<br />
hova mennem."</span><span class=dvv> mondatot?</span></p><br />
<br />
<p class=lista>Te tudnál kérni egy pohár vizet idegen nyelven?</p><br />
<br />
<p class=lista>Miért fontos szerinted a kommunikatív nyelvtudás? </p><br />
<br />
<p>Érdemes egy-egy ilyen szöveggel<br />
elbíbelődni, mert nagyon sokat fejleszt a gyerekek szövegértő képességén.<br />
Általában jobban érdekli őket egy-egy ilyen téma, mint egy közepesen izgalmas<br />
olvasókönyvi szöveg. A nyelvtudásról szóló szöveg jelen pillanatban felkelti a<br />
gyerekek kíváncsiságát, mert gyakran folyik erről a szó a felnőttek között<br />
otthon, az iskolában, a televízióban. Ha motivált a gyerek az olvasásban, az<br />
már önmagában a fejlesztés irányába hat. Hát még, ha alapos, szakszerű<br />
segítséget is kap az ilyen típusú olvasmányok feldolgozásához.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Fontos mozzanatok a feldolgozásban:</span></p><br />
<br />
<p class=lista>Szómagyarázat megtalálása lábjegyzetben, elolvasása.</p><br />
<br />
<p class=lista>A már ismert kifejezéssel az új/idegen szó behelyettesítése, s az<br />
így való újraolvasás.</p><br />
<br />
<p class=lista>Információ kikeresése – könnyen felismerhető helyen van</p><br />
<br />
<p class=lista>-- rejtett pozícióban van</p><br />
<br />
<p class=lista>-- következtetni lehet rá szövegösszefüggésből.</p><br />
<br />
<p class=lista>Szöveg értékelése, összevetése saját tudásával.</p><br />
<br />
<p class=lista>Ábraértelmezés.</p><br />
<br />
<p class=lista>Jelolvasás.</p><br />
<br />
<p class=lista>Összefüggések felismerése grafikonon belül.</p><br />
<br />
<p class=lista>Összefüggések felismerése szöveg és grafikon között.</p><br />
<br />
<p>Negyedik osztály végén vagy ötödik osztályban érdemes egyre<br />
több ilyen szöveget keresni. </p><br />
<br />
[[/*]]</div>Admin