http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=Matematika%2FTanterv%2FGeometria%2C_m%C3%A9r%C3%A9s%2FA_geometriatan%C3%ADt%C3%A1s_c%C3%A9lja%2FSzakkifejez%C3%A9sek_haszn%C3%A1lataMatematika/Tanterv/Geometria, mérés/A geometriatanítás célja/Szakkifejezések használata - Laptörténet2026-05-10T13:31:07ZAz oldal laptörténete a Alsós tanítói portálMediaWiki 1.11.0http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Matematika/Tanterv/Geometria%2C_m%C3%A9r%C3%A9s/A_geometriatan%C3%ADt%C3%A1s_c%C3%A9lja/Szakkifejez%C3%A9sek_haszn%C3%A1lata&diff=112&oldid=prevAdmin: 1 revision(s)2007-12-10T23:37:59Z<p>1 revision(s)</p>
<table style="background-color: white; color:black;">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">‹Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">2007. december 10., 23:37 változat</td>
</tr>
</table>Adminhttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=Matematika/Tanterv/Geometria%2C_m%C3%A9r%C3%A9s/A_geometriatan%C3%ADt%C3%A1s_c%C3%A9lja/Szakkifejez%C3%A9sek_haszn%C3%A1lata&diff=111&oldid=prevAdmin: Import a forrásból2007-12-09T00:04:24Z<p>Import a forrásból</p>
<p><b>Új lap</b></p><div><p>Szükségtelen a szigorú szakterminológia használata. A<br />
bevezető szakaszban csak akkor használjuk a szakneveket, ahol <span class=dvv><br />
az anyanyelvből következően az a<br />
legszemléletesebb megnevezés.</span> Például a magyarban a téglatest és<br />
tégla szó közötti kapcsolat igen erős vagy a négyszög szó használata köznapi,<br />
de nem beszélünk a gyereknek eleinte szimmetriákról. A gyerekek a tükörtengely<br />
és a tengelyesen szimmetrikus szavakat nem használják. Honnan is lenne benne a<br />
szókincsükben? Azt mondják: <span class=idezet>„Ez a tükör helye”</span>, értik alatta, hogy oda, arra a<br />
helyre állítják a tükröt. Vagy azt mondják: <span class=idezet>„Ez tükrös”</span>, azt értik alatta, hogy<br />
két egymást fedő félre hajtható, hogy ha a felét a padon látja, a másik felét a<br />
tükörben, akkor a valódi látvány és a tükörkép az eredeti látványt adja, hogy<br />
van olyan egyenes, amelyre tengelyesen szimmetrikus a tárgy vagy alakzat. A<br />
tudatosítás szempontjából nincs is szükségük a szakszavakra, mert pontosabban<br />
kifejezik a saját szavaik a geometriai lényeget, mint a rájuk erőltetett<br />
szakszavak, mert számárukra a tükrözés, tükrös szavak jobban kötődnek a<br />
tükörrel végzett tevékenységhez. A szög szó a kisgyermek számára egy valódi<br />
szeget takar, feltéve, hogy látott már ilyet, s nem pedig egy geometriai<br />
fogalmat. A szó gyakran csak a fogalom egy részét fedi a gyermek számára.<br />
Például az egyenes szót ismeri, gyakran használja is. Mégsem alkalmazza egy<br />
ferde helyzetű egyenes megnevezésére. Számára az nem egyenes. Részleges<br />
fogalmat alkotott csak még az egyenesről, mely egy bizonyos helyzethez kötődik.<br />
Sokszori elmozgatás (eltolás, elforgatás, tükrözés) után veszi csak észre, hogy<br />
a fogalomnak nem alaptartalma a helyzet. </p><br />
<br />
<p>Mindebből következően <span class=dvv>óvatosan<br />
bánunk a szakszavak bevezetésével</span>. Akkor használjuk őket, amikor<br />
már megfelelő mennyiségű tapasztalat birtokában vagyunk az adott dologról.<br />
Mindaddig <span class=dvv>elfogadjuk a gyerekek</span><br />
suta, <span class=dvv>kezdetleges megfogalmazásait.</span><br />
Már csak azért is, mert jelzésértékű számunkra a<br />
használt kifejezés arra nézve, hogy mely szintjén jár a gyermek a<br />
fogalomalkotásnak Feladatunk a fogalomalkotás folyamatában sokoldalú módon<br />
feltérképezni mindazt, ami egy fogalom körébe tartozik. </p><br />
<br />
<p>Mindig <span class=dvv>bátorítjuk</span><br />
azonban a gyerekeket arra, hogy <span class=dvv><br />
kifejezzék gondolataikat</span>. Olyan helyzeteket teremtünk,<br />
amelyekben a gyerekekben felébred az igény valamiképpen szavakba önteni,<br />
kifejezni a megfigyelteket. Másfelől a szóban vagy írásban kapott alkotási<br />
szempontok megértésére is szükségük van. Ez már 9 éves korban indokolt, mivel<br />
erősen motivált a kisgyerek. A motiváltságot a <span class=dvv><br />
kommunikáció igénye</span>, a magát megértetni akarás, és a<br />
másik megértésének a vágya jelenti. Éppen ezért <span class=dvv><br />
elkezdjük a megnevezéseket</span>. Meg kell azonban<br />
jegyeznünk, hogy ezek a megnevezések nem szükségszerűen mindjárt a<br />
legpontosabbak, legszakszerűbbek. Helyes, ha hagyjuk, hogy a kisgyerek a<br />
tapasztalataihoz legjobban illeszkedő szavakat használja. Ezek a kisgyerek<br />
által alkotott alkalmi szavak a tudatosítást éppolyan jól szolgálják, mint a<br />
szaknyelv szavai. Csak akkor vetjük be <span class=dvv>a<br />
szakszavakat, ha annak már van igazi tartalma</span>, amikor már<br />
matematikai fogalmat alkottak róla. </p><br />
<br />
[[/*]]</div>Admin