Admin: 1 revision(s)

2007-12-10T23:38:26Z

1 revision(s)

‹Régebbi változat

2007. december 10., 23:38 változat

Admin: Import a forrásból

2007-12-09T00:04:24Z

Import a forrásból

Új lap

<h4>JANUÁR: Boldogasszony hava</h4>

<h4>FEBRUÁR: Böjtelő hava</h4>

<h4>MÁRCIUS: Böjtmás hava</h4>

<h4>ÁPRILIS: Szent György hava</h4>

<h4>MÁJUS: Pünkösd hava</h4>

<h4>JÚNIUS: Szent Iván hava</h4>

<h4>JÚLIUS: Szent Jakab hava</h4>

<h4>AUGUSZTUS: Kisasszony hava</h4>

<h4>SZEPTEMBER: Szent Mihály hava</h4>

<h4>OKTÓBER: Mindszent hava</h4>

<h4>NOVEMBER: Szent András hava</h4>

<h4>DECEMBER: Karácsony hava</h4>

<h4>JANUÁR: Boldogasszony hava</h4>

<p><span class=idezet>„Varjú topog a ház ormán,</span></p>

<p><span class=idezet>füst száll, fekete
boszorkány.</span></p>

<p><span class=idezet>Bokrokon, ágakon jégcsap
lóg,</span></p>

<p><span class=idezet>dunna mögé bújt, fázik a
Hold.”</span></p>

<p class=comments>Tarbay Ede: Elfut az esztendő</p>

<h4>JANUÁR 1. ÚJÉV NAPJA</h4>

<p>A néphit szerintolyan lesz az egész
esztendő, amilyen az első napja. Vidáman, bőséges falatozások
közepette ünnepelték tehát a e napot. Erről tanúskodik az alábbi újévi
köszöntő is:</p>

<p>Fehér kenyér dagadjon</p>

<p>Fűzfa tekenőben,</p>

<p>Bor, búza, kolbász</p>

<p>Legyen mindig bőven,</p>

<p>A patikát felejtsük el</p>

<p>Az új esztendőben!</p>

<p>Már reggel izgatottan figyelték, ki jön
elsőként a házhoz újévet köszönteni. Asszony vagy lány nem mehetett
ilyenkor vendégségbe, mert úgy tartották, hogy a nők nem hoznak szerencsét
a házra. A délelőtti vidám köszöntések után következett az ünnepi ebéd. Az
asztalról elmaradhatatlan volt a disznóhús, mert úgy hitték, a disznó
előre túrja a szerencsét. Tyúkot és egyéb baromfit nem tálaltak fel,
hiszen az meg hátra kaparja a szerencsét. A lencse és a kása kedvelt újévi
ételnek számított: aki megeszi annyi pénze lesz az új esztendőben, ahány a
lencseszám, a kásaszám.</p>

<h4>JANUÁR 6. VÍZKERESZT</h4>

<p>Hagyományosan ekkor ér véget a karácsonyi
ünnepkör. Katolikus vidékeken a keresztvíz szentelésének ünnepe – a vízkereszt
elnevezés is erre utal. Ezt a vizet aztán egész évben megőrizték.
Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat és a vetőmagot. Gyógyító
erőt tulajdonítottak neki, s ha betegek voltak ittak is belőle
egy-egy kortyot. Vízkeresztkor szedték a feldíszített karácsonyfát, s ekkor
rendezték a „háromkirályjárást” is, amely a betlehemes játékban szereplő
három napkeleti bölcsről kapta a nevét.</p>

<h4>A FARSANG</h4>

<p>Vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Ez az
utolsó télvégi ünnep, ezzel zárják a telet, s kezdődik a tavaszvárás. Itt
az utolsó alkalom a mulatságra, s ezután következik a húsvétig tartó nagyböjt.
Farsangkor tartották a nagy bálokat, lehetőség nyílott az ismerkedésre. Ha
egy lány a farsang utolsó napjáig nem ment férjhez várhatott őszig, mert a
tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkák nem hagytak időt a
lakodalomra. Farsang vasárnapját talán éppen azért hívták menyegzős
vasárnapnak, mert aznapra lakodalom esett. Azokat az eladó lányokat, akik
pártában maradtak, nem mentek férjhez, húshagyó kedd éjszakáján, vagyis a
farsang utolsó éjjelén kicsúfolták. Az asztalok kedvenc csemegéje a töltött
káposzta és a farsangi fánk. Rendkívül kedvelt színjáték volt a böjt és a
farsang párviadala. A böjtöt Cibere vajda, a farsangot Konc király személyesítette
meg. A Cibere név utal a sovány böjti levesekre, a Konc pedig az ízletes
húsokra, a jóízű farsangi ételekre.</p>

<h4>A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS</h4>

<p>A szokás eredete a török elleni harcokra
vezethető vissza. A hagyomány szerint a mohácsi sokác /délszláv/ férfiak a
nádasba menekültek az ellenség elől. Ijesztő faálarcot faragtak
maguknak, ruhájukat kitömték szalmával, hogy ijesztőbbek legyenek. Ebben
az öltözetben csónakon keltek át a Dunán, s rátörtek a törökökre. A janicsárok
megrémültek a „szörnyektől” ördögnek hitték őket, s eszüket vesztve
menekültek. Ennek az eseménynek az emlékére öltöznek busónak (faálarcos
szörnyek) a mohácsi sokácok minden évben farsang vasárnapján. Fölvonulnak a
város utcáin énekelnek, vigadoznak.</p>

<h4>BUSÓJÁRÁS</h4>

<p>[[Image:cikk_242_image001.jpg]]</p>

[[/*]]

Magyar nyelv és irodalom/Hozzárendelhető segédletek/Néphagyomány, népszokás - Laptörténet

Admin: 1 revision(s)

Admin: Import a forrásból