http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=K%C3%B6rnyezetismeret%2FKitekint%C5%91Környezetismeret/Kitekintő - Laptörténet2026-05-21T15:08:48ZAz oldal laptörténete a Alsós tanítói portálMediaWiki 1.11.0http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Kitekint%C5%91&diff=2773&oldid=prevHittig: Hittig (vita) 2672 szerkesztésének visszaállítása.2016-05-23T16:57:55Z<p><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Contributions/Hittig" title="Speciális:Contributions/Hittig">Hittig</a> (<a href="/w/index.php?title=User_vita:Hittig&action=edit" class="new" title="User vita:Hittig">vita</a>) 2672 szerkesztésének visszaállítása.</p>
<a href="http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Kitekint%C5%91&diff=2773&oldid=2672">(Változatok közti eltérés)</a>Hittighttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Kitekint%C5%91&diff=2672&oldid=prevHittig: A lap tartalmának cseréje erre: == SZERKESZTÉS ALATT ==2015-09-16T10:43:54Z<p>A lap tartalmának cseréje erre: == SZERKESZTÉS ALATT ==</p>
<a href="http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Kitekint%C5%91&diff=2672&oldid=324">(Változatok közti eltérés)</a>Hittighttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Kitekint%C5%91&diff=324&oldid=prevAdmin: 1 revision(s)2007-12-10T23:38:15Z<p>1 revision(s)</p>
<table style="background-color: white; color:black;">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">‹Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">2007. december 10., 23:38 változat</td>
</tr>
</table>Adminhttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Kitekint%C5%91&diff=323&oldid=prevAdmin: Import a forrásból2007-12-09T00:04:24Z<p>Import a forrásból</p>
<p><b>Új lap</b></p><div><h4>Kitekintő:</h4><br />
<br />
<p>Ebben a rovatban <span class=dvv>szemelvényeket,<br />
újságcikkek</span>et ismertetünk, amelyek már más szakmai folyóiratokban is<br />
megjelennek a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása kapcsán</p><br />
<br />
<h4>Megjelent: A tanítás-tanulás című folyóirat 2004.márciusi száma</h4><br />
<br />
<p>Egy új kiadványt szeretnénk a figyelmetekbe<br />
ajánlani. Az Országos Közoktatási Intézet kiadványa: JELENTÉS A MAGYAR<br />
KÖZOKTATÁSRÓL 2003 - amely most 2004. januárjában jelent meg. Szerzői között<br />
szerepel többek között Lannert Judit, Halász Gábor, Mártonfi György, Környei<br />
László</p><br />
<br />
<p>Tematikája a következőképpen épül fel:</p><br />
<br />
<p class=lista>-Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete</p><br />
<br />
<p class=lista>-A közoktatás irányítása</p><br />
<br />
<p class=lista>-A közoktatás finanszírozása</p><br />
<br />
<p class=lista>-Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás</p><br />
<br />
<p class=lista>-Az oktatás tartalma</p><br />
<br />
<p class=lista>-Az iskolák belső világa</p><br />
<br />
<p class=lista>-A pedagógusok</p><br />
<br />
<p class=lista>-A közoktatás minősége és eredményessége</p><br />
<br />
<p class=lista>-Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények</p><br />
<br />
<p>Átfogó képet ad a hazai oktatási rendszerről,<br />
statisztikai adatokkal kiegészítve.</p><br />
<br />
<p>Egy témakörrel &#8211; a teljesség igénye nélkül -<br />
mi is foglalkozunk és ez nem más, mint</p><br />
<br />
<p>a tanulmányi eredményesség a magyar<br />
közoktatásban -olvasás szövegértés, anyanyelvi kompetenciák. Hiszen évek óta a<br />
statisztikai adatok azt mutatták, hogy a magyar gyerekek nem tudják alkalmazni<br />
a már megtanultakat.</p><br />
<br />
<p>&#8222;Az olvasási-szövegértési képességek<br />
nemzetközi és hazai vizsgálatai során egyre inkább törekszenek arra, hogy a<br />
mérések az egyes országok írásbeli kultúrájától függetlenül is vizsgálható<br />
kulturális kompetenciákat vegyék célba. Ilyenek például azoknak az eljárásoknak<br />
és stratégiáknak az alkalmazása vagy azok a készségek, amelyekben főképp a<br />
diákok általános szövegfeldolgozási kompetenciája /információk azonosítása,<br />
következtetések, értelmezések és reflektálás az olvasottakra/ és iskolán kívüli<br />
háttérismerete számít, és kevésbé játszik szerepet egy kifejezetten iskolai<br />
olvasmány anyag.&#8221;</p><br />
<br />
<p>Több cikk, tanulmány foglalkozott már a 2000.<br />
évi PISA-vizsgálat gyenge eredményeinek feltárásával. Mi okozhatta ezt az<br />
eredményt? A mérőeszközök szokatlansága, az eddigi tesztek eltérő jellege, a<br />
hagyományos magyar képzési tartalom valamint a következő fokozatra történő<br />
továbblépés elsődlegessége &#8211; mindezen okoknak tulajdonítható a nem várt<br />
teljesítmény. A világ 32 országából több, mint negyedmillió tanuló vett részt.<br />
A magyar diákok teljesítményének átlaga 480 pont volt, ami szignifikánsan<br />
gyengébb az 500 pontos nemzetközi átlagnál.</p><br />
<br />
<p>A következő táblázat a különböző olvasási<br />
teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya látható a 2000. évi<br />
PISA-vizsgálatban, országok szerint /%/. Ugyan közvetlenül nem a mi pedagógiai<br />
munkák eredményessége rajzolódik ki ezen grafikonon, de mindegyikünkben<br />
felmerülhet, hogy a mi is felelősek lehetünk ezen eredményekért.</p><br />
<br />
<p>&#8222;A lakosság általában elégedett az oktatás<br />
színvonalával. Egy 2002-ben lefolytatott közvélemény-kutatás szerint, a<br />
megkérdezettek 35%-a úgy vélte, hogy a magyar tanulók megütik a nemzetközi<br />
mércét, és ugyanennyien gondolták, hogy még ennél is jobban teljesítenek, és<br />
mindössze 12% ítélte más országok tanulóinál rosszabbnak a hazai diákok<br />
teljesítményét.&#8221; Az eredmény mégis mást mutatott. Mindannyian meglepődtünk. Az<br />
okokat keressük..</p><br />
<br />
<p>Milyen pedagógiai módszerváltás szükséges,<br />
hogy ezen eredményesen tudjunk változtatni? Hol lehetett a hiba? Több kérdés is<br />
felmerül. Olvasástechnika, szövegelemző műveletek, alkalmazás, &#8230; ? Kié a<br />
probléma?</p><br />
<br />
<h4>Megjelent 2004. április A tanulás-tanítás című folyóiratban:</h4><br />
<br />
<p>Nevelünk! Nevelünk?</p><br />
<br />
<p><span class=idezet>&#8222;Embert nevelni annyi, mint<br />
távlatokat kialakítani benne.&#8221;</span></p><br />
<br />
<p>Makarenkó írta sok-sok évvel ezelőtt. De<br />
valóban az iskolai élet, a tananyag, a tanóra ad lehetőséget arra, hogy a nevelésre<br />
is megfelelően figyeljünk? Az előző időszakokban a tantárgypedagógiai szemlélet<br />
sokkal nagyobb prioritást &#8222;irányzott&#8221; elő ezen feladatok kiaknázására.<br />
Bizonyára mindannyian emlékezünk a következő &#8222;megfogalmazott&#8221; nevelési<br />
feladatokra: erkölcsi nevelés, hazaszeretetre nevelés, közösségi nevelés &#8230;</p><br />
<br />
<p>A mai iskolarendszer a hangsúlyt inkább az<br />
ismeretek átadására teszi, a túlzott tényanyag közlésére helyezi. Háttérbe<br />
kerül a gyakorlatiasság, a praktikum, az életszerű helyzetekben való<br />
alkalmazás. Mindezeket átszövi a gyors, a kapkodó, sietős életritmus az<br />
iskolában is, azaz az idővel való állandó harc.</p><br />
<br />
<p>Nem szabad elfelejtenünk, hogy az iskola<br />
elsődleges feladata a képesség- és készségfejlesztésen túl a<br />
személyiségfejlesztés. Hiszen az iskola, nem más, mint a személyiségfejlődés,<br />
az intézményes szocializáció legfontosabb helyszíne. Időbeli határa sem<br />
elhanyagolható. Mert 6 éves kortól kezdődik és meddig is tarthat? Ha csak a mai<br />
tanulási szemléletre gondolunk &#8211; egész életen át tartó tanulás &#8211; akkor nincsenek<br />
időkorlátok. Az iskola nem az életre készít, hanem maga az élet. Szervezett<br />
keretek között, permanens tanulási folyamat zajlik, mind az egyén, a tanuló,<br />
mind a közösség, a csoport oldaláról nézve. A megszerzett tudás a<br />
gondolkodásmódban, a viselkedésben, a mentalitásban, az attitűdben nyilvánul<br />
meg. De ezen túl mennyire használjuk ki a nevelési lehetőségeket?</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Elevenítsük fel mit is jelent<br />
a szó!</span></p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Nevelés:</span></p><br />
<br />
<p class=lista>-Az a tény, hogy valakit, valamit nevelnek.</p><br />
<br />
<p class=lista>-(Testi,) szellemi és erkölcsi fejlődés tudatos<br />
irányítása, főképp gyermekeknek</p><br />
<br />
<p class=lista>-leendő hivatására való tervszerű felkészítése.</p><br />
<br />
<p class=lista>-Értelmező kéziszótár 1002. oldal Akadémia Kiadó,<br />
Budapest 1975</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Nevelés:</span></p><br />
<br />
<p>Természetes, hogy a nevelésnek, amely az ember<br />
céltudatos, tervszerű alakítása, a célok állnak a középpontjában, s a<br />
céltudatosság, a célratörés valamennyi emberi tevékenység közül talán a<br />
nevelésre jellemző leginkább.</p><br />
<br />
<p>Pedagógiai Kézikönyv 51. oldal tankönyvkiadó,<br />
Budapest, 1980</p><br />
<br />
<p>A különböző tantárgyak keretén belül elsajátított<br />
tanítási- tanulási tartalmak mind- mind hozzájárulnak a nevelési területek<br />
fejlesztéséhez. Pl.: A mesék, a történetek szereplőinek tettei, cselekedetei<br />
akarva-akaratlanul hatnak a tanulóinkra. Az iskolában elsajátított<br />
viselkedésmintáknak, magatartási formáknak és erkölcsi példázatoknak társadalmi<br />
kihatásai is vannak. A megfelelő szociális klíma kialakítása, a szociális<br />
nevelés célkitűzéseinek (csoportdinamika, értékrend stb.) kialakítása<br />
nagymértékben rajtunk pedagógusokon múlik. Nem bújhatunk ki a felelősség alól,<br />
nem mondhatjuk, hogy a dolgok &#8222;menjenek a maguk útján.&#8221; Ne sajnáljuk az<br />
&#8222;elvesztegetett&#8221; időt, adjunk lehetőséget, hogy a megszerzett információkat,<br />
tényeket mesterséges élethelyzetekben kipróbálhassák, megismerhessék a<br />
mindennapokban, alkalmazhassák különféle szituációkban.</p><br />
<br />
<p>Biztosítsunk megfelelő teret a vélemények<br />
megfogalmazásának, hogy a gyerekek az adott témával problémával<br />
találkozhassanak, azonosulni tudjanak és a saját &#8222;szűrőjükön&#8221; keresztül<br />
érvelhessenek, dönthessenek. Miért fontos ez? Mert ezáltal nevelődnek!</p><br />
<br />
<p>A pedagógusnak számtalan helyzetet kell<br />
teremteni, azaz &#8222;tálcán kínálni&#8221; a problémákat. Ki kell használni a tanórán a<br />
spontán adódó nevelési lehetőségeket. Ha elmegyünk ezek mellett a tananyag<br />
ugyan nem &#8222;szenved csorbát&#8221;, de kimarad a gyerek életéből egy olyan láncszem,<br />
amellyel csak esetleg felnőtt korában találkozik először &#8222;a nagybetűs életben&#8221;.<br />
</p><br />
<br />
<p>Észre kell vennünk, és észre kell vétetnünk a<br />
viszonyokat, a körülményeket, amelyeket mi magunk alakítunk, és teszünk, tehetünk<br />
azzá, amilyenné válnak. Ha kisgyermekkorban találkoznak pl.: társadalmi<br />
problémákkal, erkölcsi tanulságokkal, viszonyrendszerekkel, akkor személyisége<br />
sokoldalúan fejlődik. Mikor tehetjük ezt?</p><br />
<br />
<p>Bármelyik tanóra alkalmat adhat erre. A tanító<br />
pedagógiai és társadalmi érzékenységén múlik, hogy ezt ki tudja-e használni,<br />
meglátja-e az ilyenfajta lehetőségeket. Sajnos erre recept nincs. De a gyerekek<br />
mindenre nyitottak, kreatívan reagálnak A spontaneitás érdekessé, szokatlanná<br />
tehet egy tanórát. Hiszen a nevelési lehetőségek nem mindig kiszámítható<br />
tanítási-tanulási tartalmak.</p><br />
<br />
<p>Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel. Ezáltal<br />
nemcsak a gyerekek személyisége fejlődik, hanem a pedagógus empatikus,<br />
improvizativ készsége is. A rugalmas tananyagkezelés megtörheti a merev<br />
óravezetést, közelebb hozhatja egymáshoz nemcsak a gyerekeket, hanem a<br />
pedagógust is a gyerekekhez. Az ilyen stílusú tanítási mód feloldhatja a<br />
szorongó, gátlásos tanulóinkat, az örök harsányakat pedig visszafoghatja,<br />
toleránsabbá teheti.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Érdemes kipróbálni!</span></p><br />
<br />
[[/*]]</div>Admin