http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=K%C3%B6rnyezetismeret%2FHozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek%2FFeladatok_%C3%BAtmutat%C3%B3valKörnyezetismeret/Hozzárendelhető segédletek/Feladatok útmutatóval - Laptörténet2026-05-21T15:10:04ZAz oldal laptörténete a Alsós tanítói portálMediaWiki 1.11.0http://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/Feladatok_%C3%BAtmutat%C3%B3val&diff=294&oldid=prevAdmin: 1 revision(s)2007-12-10T23:38:13Z<p>1 revision(s)</p>
<table style="background-color: white; color:black;">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">‹Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">2007. december 10., 23:38 változat</td>
</tr>
</table>Adminhttp://alsos.fazekas.hu/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetismeret/Hozz%C3%A1rendelhet%C5%91_seg%C3%A9dletek/Feladatok_%C3%BAtmutat%C3%B3val&diff=293&oldid=prevAdmin: Import a forrásból2007-12-09T00:04:24Z<p>Import a forrásból</p>
<p><b>Új lap</b></p><div><p>Elsőként <span class=dvv>az élő természet alapismeretei</span><br />
témakörében mutatunk be néhány ötletet, módszertani fogást hozzájuk<br />
kapcsolódó <span class=idezet>óravázlatokkal (3.5.1.), feladatlapokkal (3.4.3.)<br />
és felmérés anyagokkal (3.4.5.)</span> az <span class=dvv>erdő, mint élőhely megfigyelése</span><br />
kapcsán. Az oldal bővítése során még ebben a témakörben olvashatnak a kollégák<br />
hasonló útmutatással anyagot a <span class=dvv>vízpart</span> és a <span class=dvv>mező élővilágáról</span><br />
valamint a <span class=dvv>természet ünnepeiről.</span> A továbbiakban pedig a<br />
többi témakörben is megjelennek módszertani javaslatok ezen az oldalon a<br />
következő sorrendben:</p><br />
<br />
<p>Az élettelen természet alapismeretei,</p><br />
<br />
<p class=lista>Testünk és életműködéseink,</p><br />
<br />
<p class=lista>Tájékozódási alapismeretek. </p><br />
<br />
<p>Valamennyi témakörben igyekszünk mindegyik évfolyamon<br />
dolgozó kollégának segítséget nyújtani a folyamatosan megjelenő munkáinkkal. A<br />
következő anyag elsősorban a <span class=dvv>második osztályban</span><br />
tanítóknak adhat segítséget, de gondolatébresztés céljából ajánljuk a magasabb<br />
évfolyamokon dolgozó kollégáinknak is.</p><br />
<br />
<h4> Élet az őszi erdőben</h4><br />
<br />
<p>Témaindításként választhatunk egy-egy versrészletet vagy<br />
dalt. Érdemes ezeket elolvastatni, elénekeltetni, esetleg eljátszatni a<br />
gyerekekkel, hiszen a játék, a szereplőkkel való azonosulás mindig kedvet<br />
ébreszt a további munkához. A gyerekek színes képzeletét mozgósíthatjuk. Ennyi<br />
hangulati elem után biztosan mindenkinek kedve lesz a témaindító erdei sétához,<br />
kiránduláshoz. A tanulmányi sétát azonban alaposan elő kell készítenünk. Fontos<br />
megbeszélni tanulóinkkal, milyen eszközökre lesz szükségünk a megfigyelésekhez,<br />
hiszen most felfedezni megyünk az erdő titkait. A gyerekek mondják el, mit és<br />
miért vinnének magukkal, ne mi közöljük velük. Az úton legyen mindenkinél <span class=dvv><br />
gyűjtődoboz és zacskó</span>, hiszen a kis tanulók szívesen szednek<br />
össze mindenféle „elhullott kincset”, örömmel viszik tanítójuknak a számukra<br />
oly érdekes <span class=dvv>kavicsokat,</span> <span class=dvv>gallyakat,<br />
régi bogárhátat, fakérget</span>, vagy szép mintázatú <span class=dvv>leveleket.</span><br />
Fel kell hívni azonban a figyelmüket arra, hogy <span class=dvv>mit nem szabad gyűjteniük</span><br />
az erdőben. A felsorolt eszközökön kívül érdemes magunkkal vinnünk <span class=dvv><br />
zsinórt </span>(fatörzs méréséhez), esetleg <span class=dvv>mérőszalagot<br />
</span>is, bár év elején még csak választott mértékegységekkel szoktunk mérni.<br />
Izgalmas lehet a gyerekeknek a <span class=dvv>nyomkeresés, nyomrögzítés</span>.<br />
Erre alkalmas egy tálkában kevés vízzel kevert gipszpor, mely az állatok<br />
lábnyomába öntve hamar megköt, így haza is tudjuk vinni azokat. Az erdőjárás<br />
során szerzett tapasztalatok, közvetlen megfigyelések sokkal hasznosabbak, mint<br />
a tanítási órán való beszélgetések, hiszen élményt nyújtanak, s a gyerekek<br />
emlékezetében az átélt események mélyen megmaradnak. Ehhez azonban jó<br />
hangulatú, kötetlen programra van szükség. A helyszínen szervezett egy-egy jó<br />
hangulatú játék (mely szintén irányulhat megfigyelésre) egy életre szép emlék<br />
maradhat tanulóinkban. Egyre több újságcikkben, kiadványban (3.8.2.),<br />
könyvben (3.8.1.) találkozhatunk a természetben végezhető játékok<br />
leírásával. A kiadványok után érdeklődni lehet a <span class=dvv>„Selyemgombolyító”<br />
Zöld Könyvtárban</span>, Óbudán, a Miklós tér 1. szám alatt.</p><br />
<br />
<p>A játékok, megfigyelések közben hívjuk fel a gyermekek<br />
figyelmét arra, hogy ne zavarják, ne károsítsák az erdő élővilágát. Tanulják<br />
meg a helyes viselkedést a kirándulások alkalmával. A feladatmegoldások<br />
előkészítésére szervezhetünk ismét szituációs játékokat:</p><br />
<br />
<p class=lista>képsoron található jelenetek eljátszásával,</p><br />
<br />
<p class=lista>egy leszakított, haldokló virág helyzetébe való<br />
beleéléssel,</p><br />
<br />
<p class=lista>egy fészkétől megfosztott madár panaszának<br />
megjelenítésével (bábjátékkal).</p><br />
<br />
<p>A megfigyelések során szerzett ismeretek rögzítésére<br />
szolgáló képek és feladatok (3.4.3.) előhívják a gyermekek<br />
emlékképeit, mely során elmondhatják tapasztalataikat. Ekkor már<br />
„megjelenhetnek” azok a fogalmak, melyeket a tanulóknak ismerniük kell.<br />
(lágyszárú, fás szárú, fa-bokor-cserje, lombhullató-örökzöld, a növények fő<br />
részei…). Az általánosítás előtt azonban elengedhetetlen a <span class=dvv>tanulói<br />
tevékenységre épülő megfigyelés, leírás, összehasonlítás,<br />
csoportosítás-válogatás</span>, tehát <span class=dvv>a megismerés módszereinek<br />
tudatosítása, alkalmazása.</span></p><br />
<br />
<p>Az erdei séta során gyűjtött fakérgek, gallyak, termések,<br />
levelek kiválóan alkalmasak az elemző munkára. A tapasztalatok rendszerezése-rögzítése<br />
csak ezek után történhet munkafüzet feladatain <span class=idezet>(3.4.3.).</span></p><br />
<br />
<p>A <span class=dvv>rögzítésnek</span> szemléletes, jó<br />
megoldása lehet, ha az osztályteremben a falra vagy táblára helyezett nagy<br />
erdei poszterre <span class=idezet>(3.4.7.)</span> felkerülhetnek (az erdő<br />
megfelelő szintjére) a növények, állatok képei. Még izgalmasabb, ha a gyűjtött<br />
kincsek közül a képre helyezzük egy-egy fakéreg, pici levél, termés-bogyó, moha<br />
darabkáját, oda, ahol a képen is látható. Így még valóságosabbá, életszerűbbé<br />
tehetjük a képet. Ezzel megfelelően előkészíthetjük a gyerekek önálló munkáját<br />
a <span class=idezet>feladatlapok </span> oldalain. Ha pedig a feladatmegoldás<br />
után tervezzük ezt a mozzanatot, akkor ez az ellenőrzést szolgálhatja. Ha a<br />
megoldásokat szókártyákra írjuk, azok is felkerülhetnek a nagy képre, a<br />
megfelelő helyre. Ha a képek és szavak együttesen megjelennek a gyerekek előtt,<br />
az az ismeretek-tapasztalatok <spajn class=dvv>rendszerezését-rögzítését</span>, egységben<br />
látását segíti. </p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Az anyagok mérhető tulajdonságainak<br />
vizsgálata</span> a 2. osztály anyagának fő feladata. A sétán összegyűjtött<br />
„kincsek” ennek a feladatnak is jó eszközéül szolgálnak. Mivel még csak év<br />
elején járunk, így <span class=dvv>összehasonlításokat</span> végzünk, illetve <span class=dvv><br />
önkényes mértékegységeket választunk</span> a mérésekhez:</p><br />
<br />
<p>Összehasonlíthatjuk az ágak <span class=dvv>hosszúságát;</span><br />
fatörzsek, farönkök <span class=dvv>szélességét; </span>növények szárainak <span class=dvv><br />
magasságát;</span> levelek hosszúságát, szélességét <span class=dvv>(területét)</span>;<br />
különböző termések nagyságát <span class=dvv>(térfogatát) és tömegét</span>.<br />
Első lépésben tehát azt kell felismertetnünk, hogy a tárgyaknak, anyagoknak<br />
mérhető tulajdonságai is vannak, melyeket azok <span class=dvv>összehasonlításával,<br />
összemérésével</span> határozhatjuk meg. A tapasztalatokra építve tehát<br />
tudatosítanunk kell, hogy <span class=dvv>a mérés mindig összehasonlítás</span>.<br />
A második lépésben a gyerekek által választott, önkényes mértékegységeket<br />
(fonalak; tenyér; színes rudak; logikai lapok kis- és nagyarasz; tömegmérésnél<br />
kisebb gesztenyék, makkok) hasonlítjuk az adott tárgy mérhető tulajdonságához<br />
(hosszúsághoz, szélességhez, területéhez, nagyságához, tömegéhez). A<br />
legfontosabb, hogy a mérési eredmények összehasonlításánál a gyerekek vegyék<br />
észre, hogy azok mindenkinél más és más lett. Ismerjék fel, hogy <span class=dvv><br />
a kisebb egységekből több, a nagyobbakból kevesebb volt szükséges </span>ugyanazon<br />
tárgy méréséhez.</p><br />
<br />
<p>A problémafelvetés után a gyerekek maguk jöjjenek rá,<br />
fedezzék fel azt, hogy <span class=dvv>szükség van egységesen választott<br />
mértékegységekre</span>, hogy a mérési eredmény mindenkinél ugyanaz, tehát<br />
pontos legyen! Ezzel jó alapot adhatunk a későbbi tapasztalatszerzésekre,<br />
mérésekre.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Tömegek összeméréséhez</span> jól<br />
alkalmazható olyan <span class=dvv>ruhafogas</span>, melynek két szélére<br />
egy-egy „kosárkát” vagy „tálcát” rögzítünk. Ezekbe helyezhetjük a különböző<br />
terméseket, „nehezékeket”. A tapasztalatszerzés után érdemes a „mérés<br />
eredményéről” rajzos lejegyzést készíteni egy nagy alakú sima füzetbe!</p><br />
<br />
<p>Mivel az erdei séta során állatokat nem tudunk (nem is<br />
szabad!) gyűjteni, csak az általunk vagy a gyerekek által gyűjtött képekre<br />
támaszkodhatunk. Érdemes a kirándulásra <span class=dvv>fényképezőgépet </span>vinnünk,<br />
hisz annak segítségével sok érdekes állatot megörökíthetünk akár életszerű<br />
helyzetben is (pókot vadászás közben, madarakat fészekrakás, táplálkozás<br />
közben, vadvonulást stb.) <span class=dvv>Kitömött, preparált állatot nem<br />
célszerű a gyerekek elé vinni, hiszen az elemző munka során is mindvégig fő<br />
szempontunk marad az állatok védelme!</span></p><br />
<br />
<p>Az <span class=dvv>állatok megfigyelésének</span><br />
szempontjai a következők lehetnek:</p><br />
<br />
<p class=lista>Érzékelhető tulajdonságaik megfigyelése.</p><br />
<br />
<p class=lista>Tulajdonságaik, jellemző testrészeik szerint az<br />
állatok összehasonlítása, szétválogatása,</p><br />
<br />
<p class=lista>Az állatok élőhelye és életmódjuk közötti<br />
kapcsolatok, összefüggések megláttatása (táplálkozásuk, mozgásuk).</p><br />
<br />
<p class=lista>Annak észrevétetése, hogy az erdő az ott élő<br />
állatoknak élőhelyet, védelmet, búvóhelyet és táplálékot nyújt.</p><br />
<br />
<p>A jellemző jegyek összevetése után végezhetjük az<br />
általánosítást, megkülönböztethetjük az állatokat a rájuk illő fogalmak<br />
segítségével: emlősök-madarak-más állatok (a rovar fogalmát 2. osztályban még<br />
nem szükséges bevezetnünk). A gyerekek a megfigyeléseiken szerzett<br />
tapasztalataikon, a Tk. és Mf. ismeretanyagán kívül természetesen<br />
tájékozódhatnak más kiadványokból, végezhetnek gyűjtőmunkát, kereshetnek a<br />
témához illő részleteket, készülhetnek egy-egy állat bemutatására. Ehhez<br />
nyújthat segítséget a honlapunkon található <span class=idezet>könyvajánló<br />
(3.8.1.)</span></p><br />
<br />
<h4> Az őszi gyümölcsöskert</h4><br />
<br />
<p>Az őszi tanulmányi kirándulást érdemes úgy terveznünk, hogy<br />
egy gyümölcsöskertet is útba ejtsünk. Pest környékén Szentendre és Fót felé is<br />
találunk nagyobb gyümölcsösöket (3.7.2.), ahol a gyerekekkel<br />
magunk szedhetjük tele a kosarunkat finomságokkal (Szedd magad mozgalom!). Itt<br />
az átélt élményen kívül hasznos megfigyeléseket is végeztethetünk a kis<br />
tanulókkal. A gyerekek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a termések között<br />
vannak számunkra ehetők is, melyeket <span class=dvv>gyümölcsöknek </span>nevezünk.</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>A téma összefoglalásához</span> kétféle<br />
ötletet is közlünk. Az első egy csoportokban végzett frontális osztálymunkán<br />
alapuló óra leírása, melyben a tanultak összefoglalásán kívül a <span class=dvv><br />
környezetvédelmi nevelés, a környezethez fűződő pozitív érzelmek<br />
alakítása</span> is fontos szerepet kap. </p><br />
<br />
<p>A másik pedig a <span class=dvv>szerzett ismeretek<br />
rendszerezését-rögzítését, alkalmazását</span> szolgáló önálló<br />
csoportmunkához adhat segítséget. Itt az előzetes, folyamatos gyűjtőmunkára<br />
építjük az órát <span class=idezet>(3.5.1.)</span></p><br />
<br />
<h4> A téli erdő megfigyelése </h4><br />
<br />
<p>A téli erdő megfigyelésekor a fő szempontunk a <span class=dvv><br />
változások észrevétetése</span> legyen!</p><br />
<br />
<p>Érdemes tehát ugyanarra a helyre ellátogatnunk, ahol ősszel<br />
voltunk, mert a közvetlen megfigyelést, összehasonlítást az élő természetben<br />
tudjuk leginkább elvégezni. Ha az őszi kiránduláskor készítettünk fényképeket<br />
egy-egy növényről, növénycsoportról, érdekes lehet azt a helyszínen elővenni, a<br />
gyerekeknek újra megmutatni, hiszen így lehet a legszembetűnőbb a változás az<br />
összehasonlítás során. A tanulmányi sétára ismét adjunk szempontokat! A<br />
következő órákon készíttethetünk madáretetőt a gyerekekkel. Érdemes erre időt<br />
szánni, hogy a gyerekek valóságosan átéljék azt, hogy segítettek az állatokon,<br />
nem csak beszélgettek róla! <span class=dvv>Műanyag flakonból azonban ne<br />
készíttessünk madáretetőt! Csúnya és környezetszennyező!</span></p><br />
<br />
<p>Tudatosítsuk a gyerekben, hogy csak olajos magvakkal,<br />
szalonnával vagy szalonnabőrrel szabad etetni a madarakat!…Ha elkezdik etetni<br />
őket, folyamatosan gondoskodjanak az eleségükről <span class=dvv>tavaszig!</span></p><br />
<br />
<p>Az utolsó szót hangsúlyozzuk, hiszen a madarak a jó idő<br />
beálltával már maguk is tudnak gondoskodni az eleségükről. Ne szoktassuk le<br />
őket erről a képességükről a felesleges gondoskodásunkkal!</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Fontos kitérnünk a következő kérdésekre is:</span></p><br />
<br />
<p class=lista>Miért van szükség a fák kivágására?</p><br />
<br />
<p class=lista>Mi történne, ha az összes fát kivágnánk az<br />
erdőből?</p><br />
<br />
<p class=lista>Hogyan előzhetjük meg a bajt? (fatelepítés!!!)</p><br />
<br />
<p class=lista>Hogyan pótolják a kivágott fákat?</p><br />
<br />
<p>A fa feldolgozásának megbeszélésekor érdemes - lehetőség<br />
szerint - ellátogatni egy asztalosműhelybe!</p><br />
<br />
<h4> A tavaszi erdő élete </h4><br />
<br />
<p>A tavaszi erdő megfigyelését lényegében ugyanazon szempontok<br />
alapján végezhetjük, mint a korábbi két évszak esetében. Ami lényegesen új<br />
változás, a <span class=dvv>természet „felébredése”</span>, tavaszi<br />
zsongása. Erre irányítsuk a gyerekek figyelmét! Ekkor történik a növények<br />
virágba borulása, melynek oka és célja a gyermekek számára nem egyértelmű még a<br />
2. osztályban. A megporzás, termésfejlődés, majd a maggal való szaporodás ugyan<br />
3. osztályos tananyag, ám ennek előkészítését már elkezdhetjük. Az állatok<br />
életmódja, „viselkedése” az adott körülmények között már sokkal érthetőbb a<br />
gyermekek számára, erről lényegesen több ismeretük, tapasztalatuk van. A<br />
párválasztás, szaporodás, kicsinyek nevelése a legfontosabb momentum, ezt<br />
tartsuk szem előtt! Ezekre a változásokra hívjuk fel a gyermekek figyelmét<br />
színes fotók, képek segítségével. Ezekkel azonban csak indíthatjuk a témát,<br />
felkeltjük a kicsik érdeklődését, s az elemző munkához szempontokat, segítséget<br />
nyújtunk. Nem nélkülözhetjük tehát most sem az élő környezetben való közvetlen<br />
megfigyelést (tanulmányi sétát), a helyszínen történő valóságos vizsgálódást,<br />
elemző-összehasonlító tanulói tevékenységeket. Képek, szép fotók jó lehetőséget<br />
nyújtanak az élőhely jellegzetességeinek, élővilágának összehasonlítására az<br />
egyes évszakokban. </p><br />
<br />
<p>Ügyelnünk kell a <span class=dvv>„virág” fogalmának</span> pontosítására.<br />
A gyerekek általában az egész lágy szárú növényt nevezik virágnak a köznyelvben<br />
használatos „minta” alapján. Tudatosítanunk kell tehát, hogy a virág a<br />
növénynek csupán egy része, és a fás szárú növényeken tavasszal ugyanúgy<br />
megtalálható, mint a lágyszárúakon. </p><br />
<br />
<p>Ehhez kapcsolva érdemes lehet a gyerekekkel átéreztetni,<br />
vajon mit érezhetnek a szennyezett környezetben a növények. Ennek kapcsán<br />
beszélgethetünk a növények életfeltételeiről, a friss levegő, kellő napfény<br />
szükségességéről. Hasznos, ha az előzetes beszélgetést valóságos tevékenység,<br />
akár valamilyen növény ültetése, folyamatos gondozása követi.</p><br />
<br />
<p>A fejezet feldolgozásakor nagy szerepet kaphat a<br />
környezetvédelem is. Néhány ötlet a megvalósításhoz:</p><br />
<br />
<h4>Tevékenységek:</h4><br />
<br />
<p>Válasszatok magatoknak az iskola környékén egy-egy fát,<br />
bokrot! Ápoljátok, gondozzátok, védjétek! Figyeljétek rendszeresen, milyen<br />
változások érzékelhetők a növényeteken!</p><br />
<br />
<p>Kerítsetek el egy részt az iskola udvarán! Ültessetek<br />
növényeket, vessétek be fűmaggal a területet! Figyeljétek a növények<br />
fejlődését! </p><br />
<br />
<p>Készítsetek a tanterem napos részén élősarkot! Fogadjon<br />
mindenki örökbe egy növényt, ápolja, gondozza!</p><br />
<br />
<p><span class=dvv>Figyeljük meg, kinek lesz a legszebb a<br />
növénye!</span></p><br />
<br />
<h4>A növények kiválasztásánál segítségünkre lehet:</h4><br />
<br />
<p class=lista>Richard Gilbert: 200 kedvelt szobanövény<br />
termesztése, ápolása (Aquila Kiadó, 1993.)</p><br />
<br />
<p class=lista>A Rozmaring Kertészetben (1028. Bp. Patakhegyi<br />
u. 83-85.) féláron lehet vásárolni ismert, könnyen tartható növényeket.</p><br />
<br />
<p>Gyűjtőmunka:</p><br />
<br />
<p class=lista>Keressetek rövid szövegeket, gyűjtsetek képeket<br />
a tavaszi erdő, mező, vízpart növényeiről, állatairól!</p><br />
<br />
<p class=lista>Készítsetek a gyűjtött anyagokból<br />
környezetvédelmi tablót:</p><br />
<br />
<p>védett állatokról,</p><br />
<br />
<p>védett növényekről,</p><br />
<br />
<p>a levegőről,</p><br />
<br />
<p>a talajról,</p><br />
<br />
<p>a vizekről!</p><br />
<br />
<h4>Folyamatos megfigyelésen alapuló feladatok:</h4><br />
<br />
<p>A gyerekek dolgozhatnak kisebb csoportokban vagy párosan.<br />
Minden csoport számára jelöljünk ki egy darabka földet („Az én kis földem”).<br />
Végezzenek itt folyamatos megfigyelést, melynek szempontjai lehetnek:</p><br />
<br />
<p class=lista>Milyen állatok találhatók meg rajta?</p><br />
<br />
<p class=lista>Hányféle növény nő ezen a darabka talajon?</p><br />
<br />
<p class=lista>Milyen zajokat lehet hallani?</p><br />
<br />
<p class=lista>Milyen változások észlelhetők a földön?</p><br />
<br />
<p>A megfigyeléseiket „jegyzőkönyvben” rögzítsék, rajzolják le; </p><br />
<br />
<p>A zörejeket pedig diktafon segítségével felvehetik; a<br />
látottakról fényképeket készíthetnek.</p><br />
<br />
<p>Fontos, hogy a <span class=dvv>gyerekek a megfigyeléseik<br />
során valamennyi érzékszervüket használják</span>, hiszen a természet<br />
nem csupán látható, de hallható, érezhető, tapintható, ízlelhető titkokat,<br />
csodákat is rejteget. A kis tanulóknak mindig izgalmas, érdekes feladat ezeket<br />
a titkokat felfedni, megcsodálni. Adjuk meg nekik ezt a lehetőséget!</p><br />
<br />
[[/*]]</div>Admin